Részlet a szerkesztői előszóból:

A bibliográfia először is sorra veszi azokat a nyomtatott és elektronikus szakirodalmi forrásokat – bibliográfiákat, katalógusokat, adatbázisokat, internetes forrásokat és folyóiratokat – amelyekben rendészettudományi szakirodalom (is) fellelhető.

Az elsődleges szakirodalmi fejezetek a rendészettudomány általános működési területeit körüljáró blokkal kezdődnek, amelyet, mivel a rendészettudomány gyökereiben és működésében is szorosan kötődik a közigazgatáshoz, a Rendészet és közigazgatás, Rendészeti igazgatás, igazgatásrendészet, Közigazgatási büntetőjog fejezetek nyitnak meg.

Ezt követi a Rendészettudomány, rendészetelmélet szakirodalmának fejezete, majd a rendészettudomány társadalmi és jogi beágyazottságának szakirodalmát tartalmazó fejezetekkel – Rendészet és társadalom, Rendészeti jog, rendészet és jog – zárul ez a blokk.

A következő egység fejezeteiben a rendészet irányításához, formálásához kötődő publikációk sorakoznak fel: Rendészetpolitika, rendészetstratégia, Rendészeti vezetés és kultúra, Rendészeti felsőoktatás és tisztképzés.

A következőkben – a katasztrófavédelem kivételével – az egyes nagyobb rendészeti területek szerinti fejezetekbe gyűjtött szakirodalmak: Rendőrség, Helyi rendészet, önkormányzati rendőrség, Határőrség, határrendészet, Idegenrendészet, migráció, Nemzetbiztonság, titkosszolgálatok, titkos információgyűjtés, Büntetés-végrehajtás, Vám- és Pénzügyőrség, Közlekedésrendészet. A rendészettudomány tanulmányozásához történetének ismerete is fontos, így a bibliográfiát a Rendvédelem-történet, rendészettörténet fejezet zárja.

A Rendőrség Tudományos Tanácsának folyóirata

„ A Rendészettudományi szaklexikon, amelyet az Olvasó a kezében tart, arra vállalkozik, hogy a múlt, a jelen és a jövő rendvédelmi és rendészeti szerveinek tevékenységével összefüggő fogalmakat összegyűjtse, rendszerezze és közkinccsé tegye. A Szaklexikont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói és a felkért rendészeti szakemberek a Karvasy Ágoston Rendészetelméleti és Történeti Kutatóműhely keretében készítették el. A Szaklexikon szerkesztésének előkészületei 2016 őszén kezdődtek. A háromezret meghaladó számú szócikk elkészítésében több mint száz oktató és közel hatvan rendészeti szakértő vett részt, a lektorálást pedig az adott témában elismert rendészettudományi szaktekintélyek vállalták. A mű hiánypótló, ugyanis hazánkban ez idáig még hasonló kiadvány nem készült, holott már közel két és fél évtizede is fölmerült egy rendészettudományi lexikon megírásának a gondolata. A Szaklexikont ajánlom a rendészettudomány elméleti és gyakorlati művelőinek egyaránt, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, továbbá a rendészet iránt érdeklődő széles nagyközönség számára is.”

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Rendészettudományi Osztály 2018. április 13-án alakult a Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola személyi bázisán. Az osztály létrehozásának alapvető célja a rendészettudomány területéhez kötődő tudományterületeken kutatói tevékenységet folytató doktoranduszok közösséggé szervezése, érdekképviseletének ellátása, az osztály tagjainak kutatói-, oktatói-, publikációs tevékenységének elősegítése, valamint a rendészettudomány területének népszerűsítése annak érdekében, hogy minél többen kezdjenek, folytassanak doktoranduszi tanulmányokat ezen a területen. Egyben hidat képezzen az elméleti és gyakorlati munka között. Ezen célok elérése érdekében rendeztik meg hagyományteremtő jelleggel a Rendészet-Tudomány-Aktualitások, A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével című konferenciát, amelyen tanulmánykötete a konferenciát követően kiadásre kerül.

Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából

A Pécsi Határőr Tudományos Közlemények (HU ISSN: 1589-1674) egy legalább évente megjelenő, egységes formai követelmények szerint szerkesztett tanulmánykötet, amely rendszerint az aktuális év június havában Szent László napja tiszteletére megtartott rendészettudományi konferencia tudományos értékeinek megörökítésére szolgál. Az egyes kiadványszámokat önálló, tudományos fokozattal rendelkező szerkesztőbizottság gondozza.

Szabó Dénes 1947-ben döntött úgy, hogy fiatal szociológusként elhagyja hazáját, Nyugatra megy, és Leuvenben folytatja Budapesten megkezdett tanulmányait. Ennek köszönhetően futotta be azt a káprázatos tudományos és tudományszervezői pályát a nemzetközi kriminológia klasszikusaként, amelyről e könyvben számot ad két magyar beszélgetőtársa, Csepeli György és Méhes Gábor, valamint francia tanítványa, Marcel Fournier előtt.

A könyv az ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 „Új közszolgálati életpálya” projekt 2015. évi tevékenységeinek eredményeként készült, az új rendészeti vezető-kiválasztási eljárás szilárd erkölcsiség mutató mérésére való alkalmasságának feltárását célzó kutatás eredményeinek ismertetése érdekében.

Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának egy évtizedes jubileuma alkalmából

„A határrendőrségről szóló 1903. évi VIII. törvénycikk szentesítésének és kihirdetésének 110. évfordulója alkalmából ezzel az ünnepi kiadvánnyal rótták le tiszteletüket a rendészettudomány egyik önálló ágának, a határrendészet elméletének művelői. A tanulmánykötetet 2013. május 15-én a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata által a Nemzeti Közszolgáltati Egyetem Rendészettudományi Karán hasonló témával rendezett konferencián mutatták be.”
Székely Zoltán: Könyvismertetés

A Belügyi (Rendőrségi, Rendészeti) Szemle fennállásának hatvanidik évfordulója alkalmából az elmúlt hat évtized irásaiból történt kétkötetes válogatás.

„Ebben a könyvben csaknem negyedszázad kutatásairól adok számot. Első monográfiám A rendészet elmélete címmel 2003-ban jelent meg. Noha mondanivalóm a rendészet egészére illeszthető, mégis fontosnak éreztem kiemelni a rendőrség jogát. Elismerem, ennek van olvasócsalogató célja is. A rendészetről hallván eltöprengünk, hogy az meg micsoda, a rendőrségről viszont mindenkinek pontos képe van. Hangsúlyozni szerettem volna továbbá azt, hogy a rendőrség a modern államban a jog hadserege. Miközben őrködik mások jogainak megvédelmezésén, és ennek érdekében jogot korlátoz, maga is a jogrend szigora szerint tartozik működni. Arra a jogra utalok, amely egyfelől jelenti a tárgyi jogot: a rendőrség szervezetét és működését meghatározó jogszabályok összességét, és másfelől a rendőrigazgatás jogosultságait, a felhatalmazást arra, hogy egyedi ügyekben – akár fizikai kényszert is alkalmazva – hatóságként intézkedjék.”   

Finszter Géza

„… Jelen kiadvány arra a feladatra vállalkozott, hogy tájékoztasson olyan történésekről, melyek csaknem 45 éven át Európa természetellenes megosztásához vezettek, és arról a határőrizetről, mely emberek generációit választotta el egymástól. Azok, kik Európa mesterséges határain életüket áldozták, arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy felejteni nem szabad. A mai kor szabadságát csak az tudja értékelni, aki a tegnap korlátait ismeri és emlékeiben megőrzi.”
Idézet Ulrich Kleppmann, a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi képviselőjének a három nyelven megjelent hiányt pótló mű Előszavából.

A BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság 2012. évi munkaterve alapján készült kutatási jelentés.

Az iszlám, illetve arab társadalmak hősies erőfeszítéseit nem lehet részvét nélkül szemlélni, de részrehajlás nélkül kell vizsgálni. A kötet első tanulmányában az iszlám társadalmakban megjelenő politikai radikalizmus nemzetközi politikai valamint belső társadalmi okainak felvázolására tettem kísérletet, miközben felmutattam a nagyhatalmi politikák felelősségét, illetve felelőtlenségét valamint a globalizáció folyamatainak nem-szándékolt következményeit, beleértve a migrációs és interkulturális feszültségek pszichológiai hatásait is. A második tanulmányban a mai radikális politikai iszlám eszmetörténetével foglalkozva egységes logikai rendbe igyekeztem szervezni annak előzményeit és mai tendenciáit. A kötetben szereplő harmadik dolgozat az iszlám radikalizmus két kortársi gondolkodójával és szervezetei kibontakozásával foglalkozik, a negyedik munka pedig arra vállalkozik, hogy a terrorizmus fázisát maguk mögött hagyó és az aszimmetrikus háború stádiumába átlépni képes érett fegyveres harci szervezetek tevékenységének háttere előtt ezek eszmei alapozását valamint fejlődési trendjeit mutassa be.

A Rendészeti kutatások – a rendvédelem fejlesztése című 2011. június 23-án megrendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja

Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa által, a Belügyminisztérium felkérésére készült kutatás

Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa által, a Belügyminisztérium felkérésére készült kutatás

Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa által, a Belügyminisztérium felkérésére készült kutatás. A rendészettel kapcsolatos rendszerelméleti fogalmak tisztázása című kutatás része.

„Az olvasó Bukovics István az elmúlt kétévi – többnyire máshol még nem publikált – tanulmányait tartja kézben. Ez a néhány tanulmány még nem indokolná egy rövid antológia kiadását, de a Szerző tudományos pályafutásának ívében egy figyelemre méltó mellékág volt megfigyelhető. Minden bizonnyal, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végzett oktatói szakvezetői tevékenységének is köszönhető, hogy a szerző figyelme a hittudomány kérdései felé fordult. Ez az érdeklődés azonban továbbra is a természettudós, biztonságtudományi – többnyire a saját maga által kidolgozott – módszereket és szemléletet alkalmazva történt.
„Új tudományág született” – mondta 2008. december 11-i akadémiai pohárköszöntőjében Michelberger Pál akadémikus. Ezen a napon dr. Bukovics István nyugalmazott tűzoltó vezérőrnagy, egyetemi tanár – a magyar tűzoltóság történetében elsőként – sikeresen megvédte „A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus elmélete” című MTA doktori értekezését. Bár dolgozatai alapvetően elvont elméleti beállítottságúak, segíti a problémák gyakorlati megoldásához szükséges elméleti megalapozottságot is. Világnézetünktől függetlenül elfogadjuk a szerzőnk által oly szívesen idézett boltzmanni mondást: „Semmisem annyira gyakorlati, mint egy jó elmélet”
Bukovics hisz abban, hogy a matematika jó elmélet.
Ebből következik, hogy az anyag nem könnyű olvasmány.
Eredményes tanulmányozása rendkívül széleskörű, nehezen áttekinthető ismereteket és meglehetősen nagy erőfeszítést kíván.
Meggyőződésünk, hogy a tucatnyi dolgozat feldolgozása, megéri majd a fáradtságot, különösen akkor, ha az olvasónak menet közben marad annyi szellemi energiája, amivel képes újra és újra feltenni az alapkérdést mi itt a kockázati rendszer és miféle kölcsönhatásokról van szó?
Thomas Hobbes válasza: „Keresd a biztonságot”. Szent Pál válasza: „Kövesd az Istennek tetsző megoldást”. Azt hisszük, van közös nevező.„

Idézet Dr. Iványi Gábor rektor – Prof. Láng István akadémikus által írt Bevezetéséből.

„A könyv, amelyet most az olvasó kézbe vesz, meglepetés. Nem szokhattuk meg, hogy ifjú kutató már tudományos pályája elején kiérlelt összegző munkával lépjen a nyilvánosság elé. Ph.D. dr. Christián László, a Rendőrtiszti Főiskola és a PPKE JÁK tanára –hála kiadója bölcs döntésének – most ezt teszi, reményeink szerint kiérdemelve ezzel a téma iránt érdeklődő közönség figyelmét. A téma maga is meglepetés. A rendőrségről inkább bűnügyi tudósításokban vagy éppen a hivatali hatalommal való visszaélés riasztó példáiban hallhatunk. Ebben a könyvben viszont a rendőrség típusú szervezetek, összefoglaló kifejezéssel a rendészet, kutatási tárgynak kínálja magát egy nagyszabású érvanyaggal alátámasztott és hűvös tárgyilagossággal előadott elmélet számára. Ez a rendészetelmélet a jogtudománnyal szoros rokonságot tartó, de a szociológia és más társadalmi tanítások vívmányait is értékesítő kísérlet az erőszak-monopólium természetének megismerésére, arra, hogy a rendőrségek legyenek felkészülve a jogtalanság áldozatainak védelmezésére, de maguk ne válhassanak az önkény eszközévé. E könyv, ha felkelti a szakértők és a közvélemény mellett a politikusok érdeklődését is, akkor megerősíthet minket abban a reményünkben, hogy a rendészeti kutatások a törvényesen működő és hatékony magyar rendészeti szervezet létrehozásához adnak szellemi segítséget.”

Budapest, 2011. április
Finszter Géza

Ez az ünnepi kiadvány sok évtizedes hiányt pótol. Utoljára 1926-ban jelent meg olyan könyv, amely célirányosan a magyar nyomozók munkásságával foglalkozik. A most megjelentetett antológia korabeli dokumentumok alapján, a források megjelölésével hiteles képet fest a törvényes alapokon működő állami rendőrség kialakulásáról, a detektív munka különböző időszakairól. Az elődök szellemi hagyatékának fényénél bemutatja a bűnügyi szakemberek, a rendőri újságírók és a bűnügyi tudósítók közös cél érdekében végzett munkáját, a bűnügyi nyilvántartás, illetve a Rendőrség-történeti Múzeum létrehozásának, fejlődésének néhány fontos állomását. Rendhagyó portrék megfestésével megismerteti az olvasót olyan jeles személyiségekkel, akik életüket szentelték, vagy éppen életüket áldozták a rendőri hivatás oltárán. Újra peregnek előttünk híres bűnesetek képkockái, továbbá a fantázia is teret kapott a szárnyalásra. Babiczky Tibor költő egy megrázó, korabeli bűnügy ihlette balladával, Vavyan Fable, Kerékgyártó István, Kondor Vilmos és Marcus Meadow pedig egy-egy remekbeszabott novellával lepi meg a tisztelt olvasót. A kötet zárásaként Görbe Nóra, Hollósi Frigyes, Kern András és Szilágyi Tibor színművész üzen a ma és a jövő rendőr nemzedékének. Az 1001 példányban megjelent, egyedi sorszámmal ellátott Emlékalbum a +36 1 443 56 74 telefonszámon, vagy a szomors@vipmail.hu címen történő előzetes egyeztetés alapján a Rendőrség 1133 Budapest, Teve utca 4-6. szám alatti központi épületében még korlátozott számban megvásárolható.