Tizenöt éve a rendészettudomány szolgálatában

„A rend iránti igény a rendészettudomány felértékelődését hozza magával”- hangsúlyozta Dakos József r. dandártábornok, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának Pécsi Szakcsoportja által tizenötödik alkalommal megrendezett „A határrendészettől a rendészettudományig” elnevezésű Szent László napi nemzetközi tudományos konferenciasorozaton, a Pécsi Tudományegyetemen. A dandártábornok a kezdetektől részt vesz a konferencián, a szervezésért köszönetet mondott Zámbó Péter r. ezredesnek, Dr. Gaál Gyula r. ezredesnek és Dr. Hautzinger Zoltán egyetemi docensnek, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettesének -akik a rendezvény levezető elnökeiként működtek közre-, hogy példaértékű tudományszervezési gyakorlatot valósítottak meg. A konferencia fővédnöke, Dr. Pintér Sándor belügyminiszter gondolatait Zámbó Péter tolmácsolta a jelenlévők számára: „A biztonság, közbiztonság megteremtése, fenntartása a közjó kiteljesítésének feltétele, amelyért elsősorban az állam a felelős. Számunkra a felelősség azt jelenti, hogy feladatainkat jogállami keretek között, szakmailag felkészülten, hatékonyan hajtsuk végre. Céljaink elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet fordítunk a tudományos tevékenységre és a széleskörű együttműködésre.” A belügyminiszter hazai és nemzetközi „jó gyakorlatok” megismertetését, folyamatos elemzést és hatékony reagálási javaslatok megfogalmazását várja el a rendészet kutatóitól, hiszen a „rendészetet nagyfokú összetettség, új kihívások és hirtelen változások jellemzik”.

„A világban alapvetően rend van, azonban ha a hiányát átéljük, megerősödik a vágy a közösségben a rend megteremtése iránt”- hangsúlyozta Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök. Majd a cselekvő ember és a rend viszonyáról, a társadalmi rendről és a szolgálatról beszélt. Véleménye szerint a közjó előmozdításához együttműködésre van szükség. „A kozmosz jelenti a létezők összességét, a rend harmóniáját, melyhez a törvények segítséget nyújtanak.” A megyéspüspök felhívta a figyelmet a törvények betartására és betarttatására, az egyén felelős szabadságára, hiszen „a rend akkor valósulhat meg, ha az egyénnek a cselekvés lehetőségét megadjuk. A bizalmon alapuló tekintély képes előmozdítani egy közösség rend utáni vágyát. Bármelyik sérül, egy közösség nehezen működtethető.”

Dr. Bakondi György miniszterelnöki megbízott a migráció aktuális kérdéseit vette számba előadásában. Elmondta, hogy a világ nagy folyamataiból, az érdekcsoportok küzdelmeiből Európa sem tudott kimaradni. Tavaly 104 országból érkeztek illegális határátlépők, akik minden együttműködést megtagadtak a rendvédelmi szervektől. 2015-ben Magyarország területére négyszázezren, az Európai Unió területére másfél millióan érkeztek. Majd nemzetközi kötelezettségről, menekültekről és migránsokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden partnerországgal szolidáris.

A biztonsági összefüggések vonatkozásában közbiztonsági, nemzetbiztonsági, politikai, társadalmi, gazdasági, közegészségügyi, demográfiai hatásokat vett számba. Úgy véli, a Schengen 2.0. reformjavaslat a közös európai menekültügyi rendszert korrigálhatja.

„A jogszabályokból az állandóság, a kiszámíthatóság, egyfajta zsinórmérték hiányzik”- fogalmazta meg kritikai észrevételeit Dr. Kiss László, az MTA doktora, korábbi alkotmánybíró Szabad belátás, szabad közigazgatás a rendészet gyakorlásában című, rendkívül informatív előadásában.

A kriminalisztikáról, mint „a bűnügyi sakkjátszma tudományáról” beszélt Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatója. „Az igazi kriminalisztika a bűnfelderítésről szól, a nyomozás tudománya intuíciókra is épül. Forró nyomon mindig nagyobb a siker esélye, váratlansága letaglózhatja az ellenfelet.” Majd a kriminalisztika piramis modelljét szemléletesen bemutatta a jelenlévők számára. „Mindig az a kérdés, hogy sikerült-e az összes kriminalisztikai fő kérdésre gyorsan, szakszerűen, tisztességesen zajmentes, tiszta választ adni. Aki a kriminalisztika hét fő kérdésére a középjátékban nem tudja a választ, a mérkőzést nem tudja megnyerni”- összegezte gondolatait az egyetemi docens.

„A jogrend felett a rendészet őrködhet, az erkölcs fölött azonban nem, csupán megfogalmazhatja az erkölcsi szabályt”- hangoztatta Dr. Finszter Géza professor emeritus, az MTA doktora, majd arról beszélt, hogy a rendészettudomány dolga az, hogy képes legyen ellentmondásmentesen beilleszkedni egy alkotmányos jogállam rendszerébe.

Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, egyetemi tanár előadásában arra kereste a választ, hogy van-e olyan törvény, amely meghatározza a rendészet működését. Úgy véli, minden dolgot rendszerben kell szemlélni. „A rendészet a társadalom terméke”.

A magyar rendészettudomány evolúciójáról beszélt Dr. Balla Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Irk Ferenc, professor emeritus, az MTA doktora pedig ökológiai kockázatok megjelenését vette számba a rendészettudomány vonatkozásában, ismertette a kriminológia egyik irányzatát, a zöldkriminológiát.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja A titkosszolgálatok és a rendészettudomány című előadásában a tudományos és technikai hírszerzés területeit ismertette, beszélt a tudósok és a kutatások védelméről, a magyar állambiztonsági szervek védelmi tevékenységéről, tudományos munkájáról. Elmondta, hogy a szovjet hírszerzés számára kiemelten fontos volt a tudományos-technikai felderítés.

A migráció formáinak számbavétele során Dr. Hegyaljai Mátyás európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország az illegális migrációt elutasítja, a legális migrációt elfogadja, ahogyan az Európai Unió is, hiszen védelemben kell részesíteni, akik védelemre szorulnak. 391 ezer fő lépte át illegálisan a határainkat, a tömeges bevándorlás az egész Európai Uniót érintette. Beszélt a határellenőrzésről, a Schengeni határokról, az Európai Migrációs Stratégiáról is. Az államtitkár megosztotta a jelenlévőkkel azt is, hogy feladatként jelentkezik az embercsempészek elleni fellépés, a kiváltó okok megszüntetése, a tranzit országokkal együttműködés, a külső határellenőrzés visszaszerzése.

A rendezvényen Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja és Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornokot 65. születésnapja alkalmából A toll sokszor erősebb, mint a kard című rendészettudományi tanulmánykötettel köszöntötte, mely a tanítványainak, pályatársainak, barátainak, tisztelőinek értekezéseit tartalmazza. A könyv tisztelgés Fórizs professzor impozáns életműve előtt, amely rendkívül gazdag életútját, végtelen szerénységét, szakmai alázatát, a tudomány művelésében tanúsított odaadását, fáradhatatlanságát tükrözi.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára záró gondolataiban elmondta, hogy 15 évvel ezelőtt indult konferenciasorozat azzal a céllal jött létre, hogy kezdetben a hadtudományon belül, később önálló tudományos társaság keretében külön diszciplínaként foglalkozzon a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos specifikus ismeretekkel. Tudományos fórumot, előadói és publikációs lehetőséget kínál mindazok számára, akik a szakmai gyakorlati kérdések mellett vagy azokon túl, elméleti igényességgel fordulnak a rendészet elmélete, az egyes szakrendészetek hasznosíthatósága felé. A konferencián elhangzott, valamint az ahhoz kapcsolódó előadások, tanulmányok, hozzászólások a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények következő számában olvashatóak.

Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes