„A Magyar Rendőrség komoly erőfeszítéseket tett a tömegkezelési gyakorlatának megújítására, ma már európai szintű tömegkezelési gyakorlatot alkalmazunk” – hangsúlyozta Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, valamint a Rendőrség Tudományos Tanácsa által a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Nemzetközi Oktatási Központban megrendezett Tömegkezelés és alapjogvédelem című tudományos szakmai konferencián. Majd hozzátette: „A tömegkezelés a Készenléti Rendőrség szolgálati feladatai közé tartozik. A labdarúgó mérkőzések hangsúlyossá teszik a tömegkezelés kérdését.”
Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az MRTT főtitkára, a konferencia levezető elnöke felidézte, hogy 1987-ben találkozott először a tömegkezelés gyakorlatával. Elmondta, hogy a joggyakorlat önmagában képes alakítani a valós gyakorlatot.
A békés gyülekezéshez való jogról beszélt az Alkotmánybíróság döntéseinek tükrében Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, megbízott elnöke. Az Alkotmánybíróság számos döntést hozott a témában. A szükségesség és arányosság, valamint a gyülekezési szabadság kiemelt szerepét és azt hangsúlyozta, hogy az emberi jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.
Új kihívásokról, a tömeges előállításokról, a konfliktust kereső résztvevőkről, egy helyszínre bejelentett, ellentétes célú demonstrációkról beszélt Dr. Nagy Miklós Imre r. ezredes, a Készenléti Rendőrség rendészeti igazgatója. Elmondta, hogy a rendőrség fő feladata az állampolgárok békés gyülekezési jogának a biztosítása, szükség esetén annak segítése.
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, a Kúria bírája a bírói jogértelmezés határait vázolta fel előadásában, majd a bejelentés és feloszlatás anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseit vette számba. A demokratikus tömegkezelés alapelveiről, a tömegkezelési kultúrát befolyásoló tényezőkről beszélt Less Ferenc r. alezredes, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ főosztályvezetője. „A gyülekezési törvény a békés rendszerváltás szimbólumának is nevezhető” – hangsúlyozta Dr. Orbán Endre, az Alkotmánybíróság tanácsadója, aki a 2000-es éveket az agresszió évtizedének nevezte.
Dr. Hajas Barnabás, a PPKE JÁK egyetemi docense, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a gyülekezési jog korlátairól, a rendezvényfelosztatás és a tömegoszlatás közötti különbségtételről beszélt előadásában.
Szó volt még a rendbiztosi tevékenység szerepéről, rendészetről, tömegkezelésről, integritásról, a törvényhozó, a végrehajtó és a bíráskodó szerepéről a tömegkezelés területén.
Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes