„Kertész Imre kiváló szakember és tudós volt, 28 éven keresztül vezette a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet jogelőd intézményét” – hangsúlyozta Dr. Nagy Gábor, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatója a Kertész Imre születésének 90. évfordulója alkalmából, a BSZKI és a Rendőrség Tudományos Tanácsa által megrendezett tudományos emlékkonferencián az Országos Rendőr-főkapitányság Rendőrségi Igazgatási Központ Auditóriumában, melyen a napokban elhunyt Dr. Katona Géza ny. r. dandártábornokra egy perces néma felállással emlékeztek a jelenlévők. Az igazgató elmondta, hogy Kertész Imre tudományos munkásságának teljes körű feldolgozása még nem fejeződött be. Majd személyes emlékeit idézte fel, hiszen 1987-ben ő vette fel szakértőjelöltnek az intézetbe.
A Rendőrség Tudományos Tanácsának elnöke, Dr. Németh József r. alezredes rendkívül fontosnak tartja a gyökereket, a múltat felidéző gondolatokat, mely az emlékkonferencia témájául szolgál. Köszöntőjében elmondta, hogy az országos rendőrfőkapitány iránymutatásának megfelelően meghatározták a tudományszervezés irányait, a tudományos eredményeikkel segítik az ORFK-ban folyó munkát.
Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének a tagja, a rendezvény levezető elnöke emlékeztetett: „Nem volt könnyű abban az időben tudományt művelni, amikor az új gazdasági mechanizmus új szellemiséget hozott, ebben az időszakban Kertész Imre a materialista megközelítéseket helyezte előtérbe, akinek az indíttatására a munkatársai képezni tudták a következő generációkat, jegyzetek és oktatófilmek készültek, melyek a rendőrök hétköznapjaiba is beépültek
A konferencia egyik felkért előadója, a néhai Katona Géza felesége, Katona Gézáné ny. r. ezredes férjére a Kertész Imre búcsúztatóján egykor elhangzott verssel emlékezett. Elmondta, hogy Kertész Imre és Katona Géza életpályája, tudományos munkássága rendkívül sok területen összefonódott. Felidézte, hogy vegyészmérnök hallgatóként 1957 őszén ismerte meg Moszkvában, 1963-ban az ő közreműködésével került a Bűnügyi Technikai Osztályra, abban az időben olyan fejlesztések történtek, amelyek meghaladták az akkori kor kriminalisztikai vívmányait. Megteremtette a jelenlegi szakértői intézetnek a bázisát. Katona Gézáné az egyik legkiválóbb vezetőnek tartotta Kertész Imrét, a szakterületek jelenlegi fejlődése pedig büszkeséggel tölti el.
Prof. Dr. Korinek László akadémikus szerint egy nagy korszak zárult le Katona Géza, Déri Pál és Kertész Imre halálával, egy olyan korszak, amely hetven évig tartott. Életinterjút készített Dr. Kertész Imre címzetes egyetemi tanárral, ny. r. dandártábornokkal, aki értelmiségi családba született. A háború éveit követően orvosi egyetemre jelentkezett, végül jogász lett. 1953-tól rendszeresen publikált, mindvégig távol tartotta magát a szélsőségektől, független, autonóm gondolkodó, értelmiségi maradt élete végéig.
Prof. Dr. Finszter Géza egyetemi tanárnak, az MTA doktorának a dandártábornok elmondta, hogy „nehéz volt a rendőrségen értelmiséginek lenni”. Azt tapasztalta, hogy tudományosan megalapozott szaktudással bírt, hatalmas szellemi munkát végzett, mindig örömmel publikált. „A magyarországi kriminalisztika sokat köszönhet neki és Kertész Imre is sokat köszönhet a kriminalisztikának, hiszen rátalált egy olyan tudományra, melyben a természettudomány a társadalomtudománnyal ötvöződik. Igazi értéket talált, amelyből sokat merített és fejlesztett”- hangsúlyozta a professzor.
A biológia-kémia szakon diplomát szerzett Dr. Balláné Prof. Dr. Füszter Erzséber r. ezredes, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára életében is fontos szerepet játszott Kertész Imre, neki köszönheti, hogy szakértő lett, pozitív kisugárzású, nyugodt, higgadt, intelligens embernek tartotta: „Tőle tanultam meg, hogy mit jelent szakértőnek lenni. A minőségre törekvés mindig is elvárása volt. Hatalmas életművet hagyott hátra és egy remek szakértői gárdát. Büszke lenne a jelenlegi BSZKI-ra, amely világszínvonalúvá vált, miközben megőrizte a szellemiségét – fejezte be gondolatait a tanszékvezető.”
Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes