🔥Szabó Pál és fiai (XVIII-XIX. sz.): gőzfecskendő feltalálói, tűzoltószer gyárosok Bécsben
Szabó Pál és fiai Pál, Mátyás és János Anasztáz 1822. június 9-én adtak be szabadalmat az általuk feltalált új tűzoltásra alkalmas vízfecskendőre, amely kis változtatással egyben gőzgép is (gőzfecskendő). A gőzfecskendő, nem más, mint: kazános gőzgéppel hajtott tűzoltó fecskendő. 1824-ben 5 évre kaptak rá védelmet, azaz császári és királyi szabadalmat.
„Egy kisebb gőzfecskendő percenként 450-550 liter vizet, egy nagyobb szerkezetű 1600-2000 liter vizet szállít. A vízszállítás arányában természetesen a gőzfecskendő nagysága és súlya növekszik a gőzfejlődéshez szükséges idővel együtt…” (Oleják Károly: Tűzoltó lexikon. Pesti Könyvnyomda Budapest, 1904)
Maga a szabadalom tőlünk származik, viszont először Angliában, majd az Egyesült Államokban készült el, csak ezután került vissza hazánkba a találmány, melyet Gróf Széchenyi Ödön mutatott be 1872-ben. A gőzfecskendő megjelenésével kiváltották a legalább 30 embert igénylő vízpumpálás feladatát, így egyenletes víznyomást tudtak biztosítani az oltáshoz.
A kézi fecskendők működtetése sok embert igényelt, mint ahogy a sváb faluban mondták – (fonetikusan) „drejszig legény a húznis spricnin” – azaz harminc ember kellett az ottani fecskendő kiszolgálásához. (Dr. Hadnagy Imre József: A gőzfecskendő a XIX. század elejének magyar találmánya. Védelem online, 2007)
„Szabó Pál és fiai, a gőzfecskendő feltalálói” címmel rendezett 2019-es emlékkonferencián bemutatott gőzfecskendőből három létezik még. Ezek egyike az 1909-ben a Szivattyú és Gépgyárban készült, valamint a Győri Hivatásos tűzoltóságnál szolgált. A gőzfecskendő a Vasúttörténeti park munkatársai munkájának köszönhetően kiváló állapotban van. (195 éves a magyar gőzfecskendő – Szabó Pál és fiai a feltalálók. Védelem online 2019. december 18.)
Források:
Dr. Berki Imre: A gőzfecskendő és elfeledett feltalálói. Védelem Tudomány. V. évfolyam, 4. szám, 2020. 10. hó (letöltés: 2026. június 11.)
Katasztrófavédelem Központi Múzeuma – Állandó kiállítások (letöltés: 2026. június 11.)

🔥Kőszeghi Mártony Károly (1783–1848): hadmérnök, táborintéző főstrázsamester, tábornok
Kőszeghi Mártony Károly a sűrített levegős légzőkészülék megalkotója, a földnyomás-kutatók egyike, a tábori főzőedény feltalálója. A bécsi hadmérnöki iskolán végzett, és az osztrák-magyar hadseregben hadmérnökként szolgált, 1845-től tábornok. 1845-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja, de ezt a megtiszteltetést nem fogadta el. (Vajda Pál: Kőszeghi Mártony Károly. In: Magyar feltalálók /négy évszázad negyvenhat magyar technikusa. Országos Közművelődési Szövetség, Budapest 1943. pp. 52-56.)
Kiemelkedő találmánya:
✔1830-ban megalkotja az „Életmentő készületet”, ami a mai sűrített levegős légzőkészülékek egyik legelső, úttörő őse volt. 1828-ban megbízást – katonai körökben úgy fogalmaznak parancsot – kapott egy olyan életvédő készülék elkészítésére, amely használóját megvédi az aknafolyosót elárasztó mérgező lőporgázoktól. A kísérleteket mintegy három évig folytatta, míg végre a készüléket elkészítette. 1830-ban Bécsben mutatta be egy szakértő bizottságnak, az elismerés nem maradt el:
„… bizonyára nem csekély örömére szolgál édes Hazánknak, hogy egy magyarnak jutott oly készületnek a felfedezése, amely minden ilyen célú készületnek ügyetlenségét nyilvánabbá teszi, és amely nemsokára egész Európában az emberiség javára közönségessé tétetik.” (Trattner Károly: Vörösmarty Mihály. In: Egy újonnan felfedezett életmentő készületről, melly által a fojtó-levegővel teli üregekbe veszély nélkül bémehetni. In: Tudományos Gyűjtemény, Pest, 1831 április.)
Az „életmentő készülékének” leglényegesebb része a hátra erősíthető vaspalack volt, amely sűrített levegőt tartalmazott. A sűrített levegő hajlékony csöveken át a fejre erősített és a külső levegőtől elzárt kecskebőr sisakba tódult és eközben kis sípon keresztül éles hangot adott. Ha a légzéshez szükséges elegendő levegő áramlott a sisakba, akkor ez a hang tiszta, éles volt. Ha azonban kevés volt a levegő, hangja gyenge és szaggatott volt.
További találmányai, kutatásai:
✔ Tábori főzőedény: tábori főzőkészülék, más néven gulyáságyú
✔ Földnyomás-kutató: nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is az első földnyomáskutatók egyike. Nagyarányú kísérleteivel kerek száz esztendővel előzte meg a talajmechanika modern művelőit. Ezek elméleti ismeretével is maradandót alkotott.
Források:
Katasztrófavédelem Központi Múzeuma – Állandó kiállítások (letöltés: 2026. június 11.)

🔥Szilvay Kornél (1890–1957): gépészmérnök, tűzoltó ezredes, Budapest egykori tűzoltóparancsnoka
A hazai tűzoltóügy egyik legnagyobb alakja, a magyar technikatörténet kiemelkedő egyénisége, a II. világháborút követően ideiglenesen a fővárosi tűzoltóság vezetője is volt.
Legjelentősebb elméleti és gyakorlati munkái a száraz és vízkármentes-oltás körébe tartoznak, így kiemelkedő érdemei vannak a porral, valamint a gázzal való oltás elméletének kimunkálásában, és gyakorlatának megteremtésében.
Nevéhez fűződik a szárazoltó eljárás és a porral oltó berendezés (poroltó) feltalálása. Találmánya lehetővé tette a tüzek oltását vízkár nélkül, amiért nemzetközi elismerést is kapott. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltóberendezést, a tűznek oltóporral vagy habbal való oltására, illetve rendszerbe állították az első nagyteljesítményű szárazoltógépet.
Találmányai, ötletei:
✔ szárazoltógép (1927);
✔ párizsi világkiállításon bemutatott egyetemes szárazoltó-fecskendő (1929);
✔ gáztermelésre átalakított négyütemű robbanómotor (1937);
✔ percenként 100 m3 oltógázt termelő – Jendrassik féle gázturbinát is magába foglaló – gép (1942);
✔ gázturbinával egybeépített légcsavaros repülőgépmotorral készült nagyteljesítményű szárazoltógép (1957).
Ha alkotómunkáját tovább folytathatta volna, akkor talán ma a gáz- és olajfáklya-tüzek megfékezésére kifejlesztett turbóreaktív oltógép atyjának is tekinthetnénk.
Szilvay Kornél születésének 125. évfordulójára 2015-ben, munkásságának elismeréseként emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérme a magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató sorozat tizedik darabja lett.
Források:
Dr. Hadnagy Imre József: Szilvay Kornél emlékezetére (letöltés: 2026. június 10.)
Katasztrófavédelem Központi Múzeuma:
https://muzeum.katasztrofavedelem.hu/32755/a-tuzvedelem-fejlodese-az-oskortol-napjainkig (letöltés: 2026. június 11.)
https://muzeum.katasztrofavedelem.hu/32797/hirek/209794/emlekerme-szilvay-kornel-szuletesenek-125-evfordulojara (letöltés: 2026. június 11.)
