In: Börtönügyi Szemle 2021/3-4. szám

Kossuth Lajos mondása, hogy a magyar nemzet – jogásznemzet, különösen a 19. századra volt igaz. A reformkor kezdetén még a rendi jog és partikularizmus volt a meghatározó, a század végére pedig nemcsak az alkotmányos monarchia kereteit hozták létre, hanem szinte a teljes jogrendszer kodifikációja lezajlott. A magyar politikai elit történetének egyik legszebb korszaka ez az időszak. A reformkor építkezése, a modern Magyarország megalapozása az áprilisi törvényekkel, a túlerővel szembeni hősies szabadságharc, a neo­abszolutizmussal szembeni passzív rezisztencia, majd a reális kompromisszum: a kiegyezés. Ezután következhetett a békés építőmunka, a kodifikáció.
Csemegi Károly a „jogásznemzet” egyik legkiválóbb képviselője. Kiváló nyelvtudása révén a korszak szinte teljes európai irodalmát megismerhette. Ügyvédi vizsgája után őr­nagyi rangban harcolt a szabadságharcban. Ezért büntetésül bebörtönözték, és besorozták az osztrák hadseregbe. Még ezt az időt is kihasználta. Akárcsak Kossuth, ő is a fogsága idején tanult meg angolul.
A Bach-korszakban ügyvéd, de folyamatosan publikál is. Ezért is figyelt fel munkás­ságára az igazságügyi kormányzat, és bízta meg a büntető törvénykönyv (1878. évi V. tc.) megalkotásával, amely élete fő műve lett, és amelyet a nagy jogtudósra emlékezve csak Csemegi-kódexként emlegetünk.
Most jeles jogtudósok révén tisztelegtünk a 140. évforduló kapcsán a nagy előd mun­kássága előtt. Békés Ádám egyetemi docens a Csemegi-kódex büntetéstani tételeiről, Nánási László főügyész a Csemegi-kódex megalkotásáról, Pallo József tudományos dékánhelyettes, egyetemi docens a Csemegi-kódex novelláiról, Szabó József Tamás bíró a Csemegi-kódex későbbi hatásáról, Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár a Csemegi-kódex legfonto­sabb elvi tételeiről, Tóth Mihály professor emeritus Csemegi Károly emberi nagyságáról értekezett. Vókó György professor emeritus pedig megismertette a hallgatóságot a versbe szedett Csemegi-kódexszel.
Romain Rolland francia író gondolatát idézve emlékeztünk meg tehát a nagy jog­tudósról, kodifikátorról: „Nem állítom, hogy az emberek többsége ezeken a csúcsokon tud élni. De hogy egy évben egyszer zarándokként oda felmenjenek. Megújítják tüdőjük leve­gőjét és ereik vérét. Ott fenn közelebb fogják magukat érezni az Örökkévalósághoz. Azután visszatérnek az élet síkságára mindennapi harcra edzett szívvel.”

Horváth Attila alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár

„Az Országgyűlés 2013. december 17-én elfogadta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt. A magyar jogállamiság és a büntetés-végrehajtási szervezet számára egyaránt kiemelkedő eseményt jelent mindez, hiszen első alkalommal jelenik meg a legmagasabb szintű jogszabály, azaz törvény formájában a személyi szabadság elvonásával járó jogkövetkezmények végrehajtása.

Az új szabályozás több szempontból jelentős változást hoz a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai munkájában. Az új elemekkel kibővülő feladatokat csak elkötelezett, a jogalkalmazást készségszinten ismerő és komplex szemléletmóddal rendelkező személyi állománnyal lehet végrehajtani. Nem titkolt célunk az, hogy a „Korszakváltás a büntetés-végrehajtásban” címet viselő kiadványt az aktuális ismeretek közlésén túl szakmatörténeti dokumentumként őrizzük meg az utókor számára, bemutatva azt, hogyan gondolkodtunk 2015-ben hivatásunkról és a magyar büntetés-végrehajtási jogról.„

Idézet Csóti András bv. vezérőrnagy
bv. főtanácsos, országos parancsnok
a Büntetés-végrehajtás Tudományos Tanácsa
kiadványában írt Köszöntőjéből