A munkacsoport vezetője: Dr. Malét-Szabó Erika

A Munkacsoport célja:
A Munkacsoport legfontosabb célkitűzése a tudomány és a gyakorlat átjárhatóságának a biztosítása a pszichológiai és a kapcsolódó magatartástudományi szakterületeken a belügyi ágazatban dolgozók legjobb pszichés ellátása, valamint a hatékony munkavégzés támogatása érdekében. Ennek érdekében:

• kezdeményezi a pszichológiai és magatartástudományi szakterülettel kapcsolatos kutatásokat, és megbízások alapján részt is vállal azok programjának kidolgozásában (különösen a pszichológiai alkalmasság és kiválasztás, a kompetenciamérés és -fejlesztés, a fokozott munkahelyi stressz okozta megterhelés, a rendvédelmi munka hatékonyságát segítő kriminálpszichológiai ismeretek területén);
• kapcsolatokat ápola pszichológiai szakma civil szervezeteivel;
• felkarolja mindazon új kezdeményezéseket, melyek a BM alá tartozó szerveknél zajló pszichológusi munka szakmai színvonalát emelhetik;
• segíti a belügyi szervek pszichológusai megbecsülésének és szakmai identitásának az előmozdítását.

A Munkacsoport működése:
A Munkacsoport vezetője: Dr. Malét-Szabó Erika Ph.D r. alezredes, főtanácsadó BM
A Munkacsoport titkára: Takács-Fehér Mária, főtanácsadói asszisztens, BM
A Munkacsoport aktív tagja: Dr. Hegedűs Judit Ph.D tanszékvezető docens, NKE RTK

A Munkacsoport munkájában számos olyan kutató is részt vesz, akik jelenleg még tudományos fokozattal nem rendelkeznek. Ők alkotják a Munkacsoport Kutatói Hálózatát, melyhez minden érdeklődő kolléga csatlakozását várjuk a fenti elérhetőségeinken.

A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
Az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport létrejöttét a Belügyi Tudományos Tanács és az Alkotmányvédelmi Hivatal által 2012. szeptember 26-28. között a rendvédelmi és a honvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok pszichológusainak tartott konferencia inspirálta, melyet követően Dr. Dános Valér nyá. r. vezérőrnagy, a Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke a konferenciát követően tett javaslatot a Belügyi Tudományos Tanácson belül az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport megalakítására. Javaslata találkozott dr. Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkára, mint a Belügyi Tudományos Tanács elnökének, valamint Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úrnak a támogató egyetértésével. Ennek eredményeként az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport 2012. november 30-án, a Magyar Tudomány Ünnepe záró rendezvényén kapta meg hivatalosan a működési engedélyét annak érdekében, hogy a tudomány eszközeivel szervezett kertek között támogassa a belügyi szervek pszichológiai tevékenységét.

A Munkacsoport eredményei:
Az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport a megalakulása óta eltelt időszakban két fő területen, az új belügyi vezetőkiválasztási rendszer, valamint a szilárd erkölcsiség mérésének tudományos megalapozása érdekében végzett tudományos kutatói tevékenységet.
Az az új belügyi vezetői kompetenciák meghatározása érdekében 2012-ben indított tudományos kutatás eredményeként került kidolgozásra a „Komplett Vezető-kiválasztási Rendszer (röviden: KVR)”, melynek gyakorlatba történő átültetése is megtörtént 2015. február 1-vel. Ezen rendszer sikerei nyomán – amit az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport által 2018-ban elvégzett vonatkozó hatékonyságvizsgálat eredményei is alátámasztanak – indult el a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001.sz. „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” c. projekt keretében a belügyi rendvédelmi szerveken is túlmutató, a közszolgálat egésze vonatkozásában egységes alapokon nyugvó kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer alapjainak a letétele. A projekt egyik fontos vállalása volt a kompetencia alapú kiválasztási módszerek rendeleti szintű beépítése a rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozó kötelező alkalmasságvizsgálati rendszerbe. Ennek megvalósítására ad lehetőséget dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr feladatszabása értelmében kidolgozott és 2021. január 1-vel bevezetni tervezett új alkalmasságvizsgálati koncepció: a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (röviden: KLIR rendszer), mely teljes egészében integrálja a kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer koncepcióját és módszertanát.
Belügyminiszter úr 2014. évi feladatszabása értelmében kezdődött meg 2015-ben a belügyi rendvédelmi szervekkel szorosan együttműködve az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoporton belül a korrupció elleni hatékony fellépés pszichológiai eszközeinek a kutatása. Ezen eredményekre alapozva prof. Dr. Hunyady György az MTA rendes tagja, valamint Prof. Dr. Münnich Ákos az ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001. sz. „Új közszolgálati életpálya” elnevezésű projekt keretében kidolgozta a szilárd erkölcsiség mérésére javasolt elméleti SZEM-modell-t. A modell gyakorlati igazolása érdekében 2015-ben a Munkacsoport végrehajtotta a szilárd erkölcsiség mutató mérésének kérdőíves elővizsgálatát, valamint 2016-ban végrehajtottuk három legnagyobb rendvédelmi szerv (általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott szerv, Büntetés-végrehajtási Szervezet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) szervezeti kultúra vizsgálatát a SZEM-modell tükrében. Ezek az eredmények alapozták meg a KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16. azonosító számú, „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” elnevezésű projekt Belügyminisztérium oldali feladatainak keretében kidolgozandó SZEM-tesztet, valamint a korrupciómegelőzési tananyagok SZEM-modellre épülő továbbfejlesztése eredményeként kidolgozott új blended-learning tananyagot, melynek e-learning része a teljes rendvédelmi hivatásos állomány számára, mint kötelező továbbképzési program lett 2018-ban belügyminiszter úr által elrendelve.
Az Alkalmazott Pszichológia Munkacsoport által végrehajtott kutatások jelentései elérhetőek a Belügyi Tudományos Tanács honlapján, valamint archívumában. A projektek eredményei pedig megtalálhatóak a honlapon.

A munkacsoport vezetője: Prof. Dr. Rajnai Zoltán

A Munkacsoport célja:
A Belügyi Tudományos Tanács keretein belül létrehozott Munkacsoport célja a témában érintett szakmai- és tudományos szervezetek együttműködésével a digitális eszközök és kommunikáció biztonságos használatához szükséges kompetenciák fejlesztését szolgáló elektronikus tananyag, perspektivikusan képzési rendszer kialakítása.

A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
A Munkacsoport 2017. május 19-én alakult meg a Belügyi Tudományos Tanács, a Belügyminisztérium érintett szervezeti egységei, az önálló belügyi szervek, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint 12 ágazaton kívüli szervezet közreműködésével ad hoc munkacsoportként. Tevékenységét két – a szakmai és a didaktikai – albizottság keretében végzi. 2018. február 23-án az ad hoc munkacsoport a Belügyi Tudományos Tanács állandó munkacsoportjává vált.
A felhasználók biztonságtudatosságának fontosságát Magyarország felismerte és célként tűzte ki annak fejlesztését számos stratégiában és jogszabályban, például a Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozatban. A 2014-2020 időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia kiemelt területként kezeli a digitális kompetenciák hiányát, a digitális írástudás fejlesztésének szükségességét. A stratégiához felhasznált felmérések alapján szükségessé vált a közigazgatásban dolgozó állomány képzése és továbbképzése, a biztonságtudatos elektronikus üzemeltetési kultúra kialakítása. Ennek megfelelően a stratégiában megfogalmazott egyik célkitűzés a közigazgatás belső rendszereit és külső alkalmazásait használók (a közigazgatásban dolgozó állomány) folyamatos tájékoztatása, oktatása, a tényleges veszélyek és biztonsági kockázatok tárgyszerű megismertetése, illetve az ezekkel szembeni védekezés módjának bemutatása az elektronikus információs rendszerek hatékony és biztonságos kezelése érdekében. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény feladatként fogalmazza meg az állami és önkormányzati szervek biztonságtudatosságának elősegítésére szolgáló háttéranyagok és oktatási anyagok készítését, tréningek lebonyolítását.

A Munkacsoport eredményei:

• A Munkacsoport Szakmai Albizottsága a 2017. évben összeállította a 14 pontból álló, mintegy 90 oldalas Informatikai biztonsági oktató anyagot, mely alapját képezi a közszférában dolgozók számára készülő elektronikus tananyagnak.
• A Munkacsoport által létrehozott oktató anyag mentén 2018. évtől információbiztonság-tudatosító vetélkedő kerül megrendezésre a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó önálló szervek munkatársai részére. A játékvezető szerepét Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke tölti be. A Belügyi Tudományos Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának közös szervezésében, az Európai Kiberbiztonsági Hónap magyarországi kampánya keretében, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a NISZ Zrt. szakmai támogatásával 2018. október 30-án első alkalommal – de hagyományteremtő céllal – Kiberbiztonsági Játs(s)zMa címmel vetélkedő került megrendezésre. A vetélkedő második alkalommal 2019. október 9-10-én került megrendezésre. A vetélkedő első napján a belügyi-rendészeti ismereteket, valamint a vízügyi ismereteket oktató köznevelési intézmények tanulóit, a második napon (2019. október 10.) pedig a Belügyminisztérium és az önálló belügyi szervek által delegált, átlagos informatikai, felhasználói ismeretekkel rendelkező csapatok vettek részt. A vetélkedő második napján a PricewaterhouseCoopers Hungary által biztosított szabadulószoba segítségével tapasztalhatták meg a résztvevők, mennyire fontos az irodai környezetben (is) az adatok biztonságos tárolása. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központnak köszönhetően pedig mindkét napon logikai feladatokkal nehezített pszichikai pályán próbálhatták ki magukat a csapatok.
• A Munkacsoport a 2019. évi feladattervében rögzített feladatokat elvégezte. A feladatterv rögzítette a biztonságtudatosító tananyag kidolgozásának folyamatát, módszertanát, majd a szakértőkkel meghatározta a tartalmi fejezetek szinopszisát. A cél egy olyan biztonságtudatosító tananyag szöveges részének elkészítése volt, amelyik alkalmazható a rendészeti feladatokat ellátó állomány autodidakta felkészülésére, ismereteinek bővítésére, valamint lehetővé teszi a biztonságtudatos viselkedést és az elektronikus eszközök alkalmazását munkahelyi környezetben is.
  Ennek első elemeként a Munkacsoport tagjai tanulmányozták az elektronikus eszközök használatának biztonsági kockázatát, vizsgálták az eszközök alkalmazásának veszélyeit, majd meghatározták a kihívásokat és trendeket, amelyekre biztonságtudatosító ismeretanyagot készítenek. Elkészült a fejlesztés koncepciója, majd a Munkacsoport felkérte a kidolgozásban és lektorálásban résztvevőket.A tananyag elsősorban az egyéni ambíciókra épít, amely a széles körű belügyi-rendészeti állomány várható érdeklődésének megfelelő ismereteket biztosítja. A Munkacsoport olyan, didaktikai szempontból erre alkalmas vizualizáció kidolgozását javasolta, amely Moodle alapú elektronikus, e-learning rendszerű, érdekességeket, jó- és rossz példákat bemutató interaktív, ugyanakkor rövid, tömör ismeretanyaggal és önellenőrző modulok beiktatásával biztosítja a felkészülést, az ismeretbővítést. Az elkészült szöveges tartalommal felkeresték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetését, hogy az elektronikus feldolgozást EFOP-KÖFOP pályázati forrásból valósítsák meg. Megbeszéléseket folytattak az APERTUS Kft. szakembereivel a feldolgozás lehetőségéről, a feldolgozó munka megkezdődött, a kezdeti verziók tesztelése folyamatban van.A tananyag elkészítésénél és digitalizálásánál kiemelt cél volt az is, hogy az ismeretanyag folyamatosan frissíthető, bővíthető legyen, biztosítsa a közérthetőséget, az önellenőrzést, valamint az egyéni „tanulási” ütemben történő előrehaladást. Nem volt cél. hogy egymásra épülő tananyagot dolgozzanak fel, inkább a kis részterületek rövid idő alatti ismeretszerzését biztosítják. A szakértők vállalták, hogy a tananyagot szükség szerint, a technológiai és eszközevolúcióval azonos ütemben fejlesztik, átdolgozzák vagy kibővítik. Ennek első átdolgozása 2020 év végén válhat esedékessé.A Munkacsoport a tananyag kidolgozásával és átadásával gyakorlatilag befejezte az első ütemben vállalt feladatokat, a későbbiekben a tananyag bővítését és frissítését végzi el. Ez a tananyag a belügyi ágazaton kívül felajánlható más minisztériumok, elektronikus adatfeldolgozó rendszereket kezelő dolgozók továbbképzésére is.
• A terveknek megfelelően 2020 első felében a tananyag digitalizálása befejeződik, a tesztüzemi vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak.
• Továbblépési lehetőség lenne, ha a biztonságtudatosító digitális ismeretanyag – a befejezést és a tesztelést követően – térítésmentesen és folyamatosan hozzáférhető lenne (pl. egy link formájában) a teljes belügyi állomány számára. Továbbá érdemes lenne annak megvizsgálása is, hogy a Munkacsoport az „Önkormányzati szervek kiberbiztonsága és biztonságtudatosítása” témakörben kapjon mandátumot kutatások megkezdésére, vizsgálhassa a helyi önkormányzati rendszerek biztonságát, elemezhesse a dolgozók biztonságtudatos eszközhasználatát, és módszertant adhasson a képzések és továbbképzések keretében megvalósuló biztonságtudatosság fejlesztéséhez.

A munkacsoport vezetője: Dr. Sabjanics István

A Munkacsoport célja:
A Munkacsoport célja a rendészeti oktatási, képzési és továbbképzési rendszerben, illetve környezetben a különböző generációk közötti digitális szakadék és digitális kompetencia feltárása, a különbségekből adódó problémák tudományos vizsgálata, valamint az eredmények függvényében ajánlások megfogalmazása a problémák enyhítését, megoldását illetően. Konkrétabban a tanulóknak egy adekvát, elektronikus tanulási környezet kialakítása, az oktatóknak pedig korszerű, generáció-specifikus oktatásmódszertan kidolgozása és bevezetése. Ennek megalapozását szolgálja a net-generációk tanulási jellemzőinek és az oktatók digitális kompetencia-mutatóinak vizsgálata.

A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
A Munkacsoport létrejöttét tudományos érvek, társadalmi szükségletek és szakpolitikai elvárások egyaránt indokolják. Az információs társadalom, a digitalizáció fejlődése és fokozott elterjedése az infokommunikációs eszközök felhasználói kompetenciával bírók megoszlásával, megosztottságával is jár. Bizonyos társadalmi csoportok – mind objektív, mind szubjektív okokból – kiszorulnak és kiszorulhatnak az infokommunikációs eszközök, az online tartalmak és szolgáltatások eléréséből és használatából. Ennek hosszú távú társadalmi és gazdasági hatása van és lesz. Éppen ezért a magyar Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért felelős Államtitkárság közzé tette Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája című dokumentumot, melyben a 2014/2020 közötti időszakra így fogalmaz: „Az egész életen át tartó tanulás fókuszában a tanulásnak, a tanulási folyamat személyre szabásának, a tanulni akaró egyén szükségleteinek és képességeinek kell állnia.”
Magyarország kormánya 2015-ben indította el a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Programját (DJP). Ennek célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP része a digitális fejlesztés irányait meghatározó dokumentum, Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS). A DOS kiterjed az oktatás minden szintjére és tényezőjére, különösen az alkalmazott módszertanra a tanárképzésben és továbbképzésben, a pedagógusok digitális felkészültségére és az ezzel kapcsolatos attitűdjeikre, a fizikai infrastruktúrára (az eszközellátottságra, az internet hozzáférésre), mint tanulási környezetre, a NAT és a különböző kerettantervek felülvizsgálatára és tartalomfejlesztésére, valamint a monitorozásra, a mérésre és értékelésre. A DOS „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása”, és „Pedagógusok digitális felkészültségének – a köznevelési stratégiával való összhangban lévő – felmérése és fejlesztése” c. projektje, az EFOP-3.2.15-VEKOP-17, az Európai Unió támogatásával zajlott. Ez a pályázati projekt a többszintű rendészeti oktatási rendszerre külön nem terjedt ki, az erre vonatkozó, a Belügyi Tudományos Tanács által végzett kutatás saját konstrukció formájában valósul meg.

A Munkacsoport eredményei:
A Belügyi Tudományos Tanács a 2018. évben kezdte meg a Generáció-specifikus oktatásmódszertan kialakítási és bevezetési lehetőségeinek a feltárása – A Z-, alfa-generáció pszichés jellemzőinek és igényeinek – mint folyamatos visszajelzési igény, a jutalom motiváló ereje, a felnőtté válás fokozott támogatása stb.- beépítése a rendészeti képzési és továbbképzési rendszerbe című kutatását. A 2020. év elejétől a Generáció-specifikus oktatás-módszertani Munkacsoport keretein belül folyik a szakmai munka Az X, Y és Z generáció jellemzőinek, tanulási stílusainak, stratégiáinak, információs műveltségének vizsgálata, adekvát tanulási környezet és generáció-specifikus oktatásmódszertan implementálása, különös tekintettel a rendészeti oktatási rendszerre (2018-2020) címmel. A kutatás témái az információs írástudás és digitális műveltség, a net-generáció tanulási stílusa és stratégiái, a tanári IKT kompetencia, az információs társadalom „digitális” pedagógiája és az optimális e-tanulási környezet problémaköreihez kapcsolódott. Az eredetei kutatási tervet a COVID-19 járvány fölül írta, módosítani kellett a kutatás célját, célcsoportját, ütemezését és lebonyolításának módját. A megváltozott feladatok és vizsgálati körülmények miatt a kutatás 2021-ben zárult.

A kutatás két szakaszban valósult meg:

• 2018-2019-ben, a kutatás I. szakaszában – A net-generációk tanulási jellemzőinek és az oktatók digitális kompetencia mutatóinak kvalitatív vizsgálata (2019) címmel – digitális kompetencia mérés történt a középiskolai tanulók, felnőtt-, és felsőoktatási hallgatók tanuláspszichológiai jellemzőinek, információs műveltségének részletes megismerése céljából kvantitatív vizsgálattal, ill. a képző intézmények adekvát kvalitatív és kvantitatív értékelése zajlott saját fejlesztésű kérdőívekkel és interjúvázlatokkal. Ez a kutatási szakasz a tervezett konkrét fejlesztést és innovációt alapozta meg.
• 2020-2021-ben a kutatás II. szakasza, a fejlesztési szakasz valósult meg – Az online, digitális távoktatásra történő átállás gyakorlatának vizsgálata (2020) címmel –. A 2020. évben a COVID-19 vírus terjedése és az iskolalátogatás korlátozása miatt új felmérés került lefolytatásra, mivel a távoktatási rendszerben megváltozó tanulói és tanári, oktatói szerep, valamint a digitális tananyagok funkcionalitása központi kérdése volt a kidolgozandó módszertannak. A cél az oktatók, tananyagfejlesztők számára IKT-centrikus oktatásmódszertan, elektronikus kézikönyv és támogató rendszer kifejlesztése és bevezetése volt.

Összességében a vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a rendészeti oktatásban, képzésben indokolt generáció-specifikus oktatásmódszertan kidolgozása és alkalmazása, a korszerű oktatástechnológia megismertetése, valamint a digitális kompetencia fejlesztése.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében 2021-ben a következő feladatokat teljesítette a Munkacsoport:

• különböző Szakmai Műhelyek kialakítása (Pszichológiai Műhely, Oktatástechnológiai Műhely, Szakmódszertani Műhely);
• egy oktatási adatbázis létrehozása és disszeminálása, Digitális Oktatási módszertár a Rendvédelmi Képzéshez – Adat-, és tudásbázis (DORKA) elnevezéssel;
• Z generációt bemutató érzékenyítő tréning és programok kidolgozása, megtartása tanároknak és vezető pszichológusoknak;
• pályázati felhívás a rendészeti és rendvédelmi digitális oktatásban alkalmazható, szaktárgyakra vonatkozó tananyagokra, módszerekre és oktatási gyakorlatokra, a „best practice” megismerése és bemutatása érdekében Digitális oktatás a rendvédelmi képzésben címmel, a nyertes pályaművek publikálása a Rendvédelem X. évfolyam 2021/2. számában;
• workshop megszervezése intézményvezetők, oktatók és kutatók részvételével;
• módszertani kézikönyv írása;
• az eredmények tesztelése;
• és végül a kutatás eredményeinek kutatási jelentés formájában történő összegzése.

A kutatás lezárultával, a fent vázolt eredmények gyakorlati hasznosulása érdekében a Munkacsoport a 2022. és a 2023. évben is folytatta a kutatással/projekttel kapcsolatos működését:

• a Szakmai Műhelyek tevékenysége folytatódott;
• tesztcsoportok álltak össze a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem tanáraiból, oktatóiból, trénereiből és pszichológusaiból;
• folytatódott a Z generáció megismerését célzó tréningsorozat;
• szabad interakciós csoportok létrehozás, működtetésük megtanítása érdekében tréningek megtartására került sor a projektben résztvevőknek;
• négy új képzés tematikáját dolgozták ki a kutatók, majd megtörtént ezen képzések akkreditáltatása a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszerében a következő kurzus-elnevezésekkel:
  • A Z generáció megismerését célzó pszichológiai/kommunikációs képzés
  • Szabad interakciós csoportok működése/konfliktuskerülő és problémamegoldó workshop
  • Az oktatástervezés és elektronikus tananyagfejlesztés alapjai
  • IKT alapú oktatási eszközök és módszerek;
• IKT felhasználói és IKT fejlesztési képzéseken vettek részt a tesztcsoporttagok és a műhelytagok, amely képzéseken a DORKA felület kezelését is megtanulhatták;
• a DORKA platform fejlesztése, tesztelése, tartalmi bővítése, korrekciója és implementálása tovább folytatódott;
• elkészült a DORKA felület felhasználói kézikönyve;
• kialakításra került az érintett belügyi szervek DORKA-tartalommal kapcsolatos engedélyezési eljárásrendje;
• elkezdődött (előkészítéssel, felméréssel, felkészüléssel) a DORKA felület működtetésének átadása a projektben résztvevő belügyi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás, katasztrófavédelem) számára, aminek keretében a szükséges technikai feltételek biztosítása mellett a szervek által kijelölt felelős informatikusok, a DORKA felület leendő rendszergazdája és adminisztrátorai képzésen vettek részt;
• novemberében megrendezésre került a Digitális átállás a rendvédelmi képzésben című összegző, záró workshop, ahol a projekt eddigi eredményeiről számoltak be a kutatók, valamint a belügyi szervek képviselői. A gyakorlatorientált workshopon a Belügyminisztérium és a projektben résztvevő belügyi szervek vezetői, oktatási szakértői, a tesztcsoportok tagjai, valamint a műhelytagok vettek részt, illetve a potenciálisan érintett rendvédelmi oktatók, tanárok.
• A projekt egy tudományos-szakmai konferenciával zárult 2023. novemberében Az eredményesség és hatékonyság közötti összefüggés a digitális oktatásban címmel.
• A 2023. év további feladata, hogy az év végéig feláll az a tudományos szakmai tanácsadó testület, amely a továbbiakban a DORKA felület tudományos minőségét, szakmaiságát garantálja.

A záró rendezvények azonban nem jelentik a generáció-specifikus projekt végét. A DORKA felület 2024. tavaszán kerül át teljes egészében az érintett belügyi szervek kezelésébe, amelynek üzemeltetését az érintett szervek és a Belügyminisztérium Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztálya végzi. A DORKA platform folyamatos nyomonkövetése, monitorozása is jövőbeli feladat, valamint a felület évenkénti értékelése a szakmai tanácsadó testület által. Mindezeken túl évenként 1 workshop kerül megrendezésre, ahol az együttműködés tapasztalatai, a megvalósított feladatok és eredmények, valamint a fejlesztési, továbblépési lehetőségek, tervek kerülnek megvitatásra.

A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
Dr. Hoffmann Imre, közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár úr kezdeményezésre, 2015 márciusában megkezdődött a közfoglalkoztatás területén folyó szakmai-tudományos tevékenységre vonatkozó együttműködés kialakítása a Belügyi Tudományos Tanács részéről. A Közfoglalkoztatási Statisztikai Elemzési és Monitoring Főosztály munkatársaival folytatott többszöri munkamegbeszélés eredményeképpen, helyettes államtitkár úr egyetértésével az a döntés született, hogy az elmúlt években végzett kutatások hasznosítása, a jövőbeni kutatói tevékenység, szakmai-tudományos rendezvények szervezése, valamint a tudományos pályázatok kiírása – a Belügyi Tudományos Tanács keretein belül egy állandó munkacsoport létrehozását indokolja.
A Közfoglalkoztatási Munkacsoport – a felkért, különböző tudományterületeket képviselő kutató és szakértő tagok részvételével 2015. július 29-én megtartotta alakuló ülését. A munkacsoport összetétele azt a komplexitást tükrözi, amit a közfoglalkoztatás érdemi tárgyalása igényel.
A Munkacsoport célja a közfoglalkoztatás-tervezés és – irányítás tudományos igényű, elméleti hátterének biztosítása.

A Közfoglalkoztatási Munkacsoport feladatai:

• A közfoglalkoztatás-tervezés, – irányítás és – fejlesztés elméleti, szakmai kereteinek kialakítása:
  • A fejlesztésre vonatkozó javaslatok és a hasznosnak ítélt célkitűzések megfogalmazása az előzőleg kialakított szakmai koncepció és az érvényes kormányzati stratégia összevetésével
  • A szakmai keretekbe illeszkedő, a gyakorlat javítását célzó, hasznos javaslatok kidolgozása a szakpolitikai irányító és végrehajtó szervezet számára
• Javaslatokat is megfogalmazó kutatások kezdeményezése a releváns összefüggések feltárására
• A szakpolitika számára fontos gyakorlati és elméleti problémákat feltáró pályázatok kezdeményezése
• Konferenciák és workshopok szervezése a kutatási eredmények ismertetésére, a különböző területen dolgozók (kutatók, közfoglalkoztatók, érdekvédelmi szervezetek) tapasztalatainak kicserélésére és az együttműködések ösztönzésére
• Kapcsolattartás és együttműködés a Belügyi Tudományos Tanáccsal, a szakmai és tudományos közélet – a szervezet honlapján keresztül történő – folyamatos informálása
• Szoros együttműködés a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főosztályaival, és a közfoglalkoztatás rendszeréről informáló honlappal.

A munkacsoport tagjai:
VEZETŐ:
egyeztetés alatt

TITKÁR:
Bodnárné Dr. Boda Dorottya PhD
Belügyminisztérium
Közfoglalkoztatási, Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály
vezető főtanácsos

ÁLLANDÓ TAGOK:

Dr. Bódis Lajos PhD
Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar,
Munkagazdaságtani Központ
egyetemi docens

Busch Irén
Belügyminisztérium
Közfoglalkoztatási, Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály
főosztályvezető

Prof. Dr. Chikán Attila, akadémikus
Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar
Vállalatgazdaságtan Intézet, Versenyképesség Kutatóközpont
professor emeritus

Dr. Czirfusz Márton PhD
MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete
tudományos munkatárs

Dr. Csite András PhD
Hétfa Kutatóintézet igazgató

Dr. habil. Csoba Judit PhD
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Politikatudományi és Szociológiai Intézet,
Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
tanszékvezető, egyetemi docens

Dr. Györgyi Zoltán PhD
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet,
Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék,
egyetemi docens

† Prof. Dr. habil. G. Fekete Éva CSc

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Munka- és Társadalom-gazdaságtan Intézeti Tanszék, tanszékvezető

Dr. Molnár György
MTA Közgazdaság-tudományi Intézet, tudományos főmunkatárs

Dr. Németh Nándor PhD
Pannon Elemző Iroda, ügyvezető igazgató
Máltai Szeretetszolgálat, projekt koordinátor

Dr. Zemplényi Adrienne
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
jogi igazgató

A munkacsoport eredményei:
2016-ban a Munkacsoport tevékenységének eredményeként megszületett egy, a korábbi kutatási eredményeket összefoglaló helyzetelemzés. Ezt követően, a helyzetelemzést és a munkacsoport által szervezett műhelybeszélgetéseken és konferenciákon megismert tapasztalatokat felhasználva a Munkacsoport kialakította azoknak a releváns kutatási témáknak a jegyzékét, amelyek segítségével a közfoglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges ismeretek aktualizálását, kiegészítését, illetve rendszerezését elvégezhetik a döntéshozók. 2017. második felében a BM közbeszerzési eljárást indított, amelyiknek az eredményeként a Hétfa Kutatóintézet és partnerei kiterjedt kvalitatív kutatást indíthattak A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, helyi társadalomra címmel. Ennek keretében négy járás 15, különböző munkaerő-piaci, demográfiai szociális, és település-szerkezeti adottságokkal, illetve közfoglalkoztatási érintettséggel rendelkező településén készültek egyéni, csoportos és fókuszcsoportos interjúk polgármesterekkel, közfoglalkoztatás szervezőkkel, közfoglalkoztatottakkal, és foglalkoztatási és szociális szakemberekkel. Az adat-, és a dokumentum elemzést is tartalmazó, valamint lakossági kérdőívezéssel is kiegészített kutatás eredményeit összefoglaló záró-tanulmányt, annak mellékleteit és az arról készített kivonatot a közfoglalkoztatási portál publikálta.

Ahogy a 2018. évi tevékenységről szóló beszámolóból megtudható, a kutatás eredményeit BM KVHÁT, a Munkacsoport és Hétfa Kutatóintézet által közösen szervezett november 7-ei konferencián mutatták be. A nagyjából 70 közfoglalkoztatással foglalkozó munkaügyi és munkagazdasági szakember részvételével rendezett eseményen az előadásokat vita követte. A konferencián elhangzottak összefoglalója az on-line Munkaügyi Szemle 2019 évi első számában jelent meg.

A Munkacsoport feladatterve szerint további kutatási tervek körvonalazásával és a közfoglalkoztatással kapcsolatos, szak-, és tudományterületek közötti párbeszéd elmélyülését segítő rendezvény szervezésével folytatja munkáját 2019-ben.

A munkacsoport elérhetősége:
Bodnárné Dr. Boda Dorottya
BTT Közfoglalkoztatási Munkacsoport, titkár
1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B
Telefon:+36 1 896-1808
E-mail: dorottya.boda.bodnarne@bm.gov.hu

A munkacsoport vezetője: Hajzer Károly
Munkacsoport tudományos vezetője: Prof. Dr. Charaf Hassan

Blockchain – a digitális bizalom technológiája

A Munkacsoport 2022. április 28-i előadás-sorozata

MI alkalmazások

A Munkacsoport 2022. január 20-i előadás-sorozata

A Munkacsoport célja:

Tekintettel arra, hogy a Belügyminisztérium a Mesterséges Intelligencia Koalíció alapító tagja, valamint a Minisztérium vezetése elkötelezett a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) alkalmazása vonatkozásában, a Belügyi Tudományos Tanács keretein belül 2019 áprilisában létrejött a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (továbbiakban: Munkacsoport). A Munkacsoport célja a mesterséges intelligencia ágazaton belüli hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának feltérképezése, ösztönzése, amelynek érdekében a Munkacsoport felvette a kapcsolatot és szakmai egyeztetéseket kezdeményez a témában releváns ágazaton kívüli, a rövid-, közép- és hosszútávon teljesíthető kutatási és innovációs célkitűzések tekintetében.
A Munkacsoport támogatja a Belügyminisztérium azon törekvését, hogy a mesterséges intelligencia implementálása megvalósuljon az ágazati feladat-végrehajtásában, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a gyakorlatban is alkalmazható tudományos eredmények által. A Munkacsoport felületet kíván biztosítani e kutatások és az alkalmazás megvalósításához.

A Munkacsoport létrejöttének körülményei:

A Belügyi Tudományos Tanács 2019. évi munkatervének megfelelően 2019. április 16-án, Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár úr szakmai és Prof. Dr. Charaf Hassan, a Mesterséges Intelligencia Koalíció tudományos elnökségi tagja tudományos vezetésével megalakult a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport. A Munkacsoport tagjai a Belügyminisztérium és az önálló belügyi szervek vezetői által delegált vezető beosztású szakértő munkatársak. A tagok által szolgáltatott információk alapján összeállításra kerültek Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó központi államigazgatási szervek releváns MI kutatási irányai, amelyek alapján több konkrét megvalósítási folyamat, illetve feladat is körvonalazódott.

A Munkacsoport eredményei:

A Munkacsoport alakuló ülését követően, Prof. Dr. Charaf Hassan, a Munkacsoport szakmai vezetője által 2019. május 3-án workshop került megrendezésre, ahol az MI különböző területeit kutató tudományos műhelyek – MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem – kutatási eredményei kerültek bemutatásra.
A Munkacsoport 2020. február 28-i ülésén megvitatta 2020. évi feladattervét, amely többek között tartalmazza a havi rendszerességgel elméleti és gyakorlati jellegű, szakmai workshopok megrendezését a mesterséges intelligencia, a digitális biztonságtudatosság és a hálózatkutatás témájában.

A munkacsoport vezetője:

Dr. habil. Pallo József bv. ezredes, egyetemi docens, NKE-RTK Büntetőjogi Tanszék

Bozó Csaba 2016-2021
Dr. Szabó Henrik 2013-2015
Prof. Dr. Katona Géza 2011-2013

Tagok:

Prof. Dr. Sallai János r. ezredes tanszékvezető egyetemi tanár, NKE-RTK Rendészetelméleti-és Történeti Tanszék

Dr. habil Balla Zoltán ny. r. ezredes egyetemi docens, NKE-RTK Igazgatásrendészeti és Nemzetközi Rendészeti Tanszék

Dr. Mátyás Szabolcs r. őrnagy egyetemi docens, NKE-RTK Nyomozáselméleti Tanszék

Dr. Deák József r. alezredes adjunktus, NKE-RTK Rendészetelméleti-és Történeti Tanszék

A munkacsoportja tevekénységének célja belügyi ágazatban használatos tárgyszavak kategorizálása. A rendészeti kézikönyvek, szakkönyvek, bibliográfiák, repertóriumok, valamint a rokon szakmák szakkönyvei tárgyszavainak összesítése, illetve rendszerbe foglalása a kutatói, szakértői, könyvtárhasználói szempontok, keresési tapasztalatok figyelembevételével. Perspektivikusan nemzetközi összehasonlító tárgyszójegyzékek, katalógusok beépítése, összehasonlítása, adaptálása a nemzetközi szakirodalomban a jobb idézettség céljából.

A Belügyi Tudományos Tanács teljes ülésén, 2015. februárjában bemutatásra került a szakterminológiai fogalomtár internetes felületre tervezett adatbázisa, közrendészeti és bűnügyi tárgyszavak szemléltetésével.

A munkacsoport további tárgyszó gyűjtést és feldolgozást hajtottak végre, melynek alapját elsősorban az éppen aktuális, újonnan megjelenő szakirodalom jelentette. Megtörtént fogalomtár informatikai, szoftveres hátterének programozása és tesztelése a munkacsoport tagjainak folyamatos visszajelzései alapján. A tagok kidolgozták a szakterületek vonatkozásában a lektorok és a szuperlektorok személyére szóló javaslatukat. A lektori rendszer működtetéséhez szükséges informatikai háttér megteremtése a 2015. évben megtörtént. A munkacsoport és a terminológiai fogalomtár fejlesztési munkálatainak összehangolása érdekében szerzői és lektori útmutatók kerültek összeállításra.