Március 15.: nemzeti ünnepünk – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére

A tudomány szemszögéből megközelítve nemzeti ünnepünket, március 15-ét nyolc magyar tudóst mutatunk be, akik aktívan részt vettek a ’48-49-es harci eseményekben: fegyverrel és tudománnyal a hazáért.

SZERELMEY MIKLÓS (1803-1875): több nyelven beszélő feltaláló, litográfus és mérnök;

ASBÓTH SÁNDOR (1811-1868): mérnök, katona, Kossuth Lajos szárnysegédje;

Felsőszopori TÓTH ÁGOSTON (1812-1889): hadmérnök, térképész, honvéd ezredes és akadémikus;

IRINYI JÁNOS (1817-1895): vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója;

GÖRGEY ARTÚR (1818-1916): nemesi származású honvédtábornok, hadügyminiszter, fővezér, kémikus;

ZSIGMONDY VILMOS (1821-1888): bányamérnök, akadémikus;

MARTIN LAJOS (1827-1897): katona, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus;

THAN KÁROLY (1834-1908): „tüzérinas”, kémikus, egyetemi tanár;

Forrás: Gajdos Gusztáv (1999): Fegyverrel és tudománnyal a hazáért — Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc magyar tudósai. In: A természettudósok, a mérnökök, orvosok az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban (az 1998. évi ankét anyaga) Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, pp. 113-117. DOI: https://doi.org/10.23716/TTO.06.1999.20

Tudásuk, hősies kiállásuk, önfeláldozásuk, hazaszeretetük nagyon sokban hozzájárult a szabadságharc sikereihez.

Tisztelet a hős tudósoknak, a tudós hősöknek!

Az összeállítás letölthető INNEN.

További érdekesség a Magyar Tudományos Akadémia szabadságharcban betöltött szerepéről.

A hadihelyzet szükségessé tette védművek létesítését. A Nemzeti Múzeum kincstárának őre, Érdy János akadémikus felvetette, hogy a sáncásás közben előkerülő régiségeket a tudomány számára meg kell menteni. „Ezzel kapcsolatban „A tudományt a harczok között sem szabad felejtenünk…” kezdetű rendelet a Közlöny 1848. december 2-i számában meg is jelent. Valószínűleg ez a rendelet játszott szerepet a székesfehérvári királysírok felfedezésében is. Szvorényi József székesfehérvári levelező tag értesítette az Akadémiát, hogy az ún. püspökkertben csatornajavítás és kútásás közben márványkoporsókra leltek. Az ásatásokkal megbízott Érdy a leleteket Pestre szállíttatta. December 27-én az Akadémiának a Nemzeti Múzeumban, Teleki József elnökletével tartott rendkívüli ülésén maga Érdy mutatta be a leleteket. Később bizonyossá vált, hogy III. Béla és felesége sírját tárták fel.”

Forrás: Mázi, Béla és Rozsondai, Marianne (1998) A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. URL: https://mta-konyvtar.primo.exlibrisgroup.com/discovery/fulldisplay?context=L&vid=36MTA_INST:KIK&docid=alma990001826300209321