A munkacsoport vezetője: Dr. Malét-Szabó Erika
A Munkacsoport célja:
A Munkacsoport legfontosabb célkitűzése a tudomány és a gyakorlat átjárhatóságának a biztosítása a pszichológiai és a kapcsolódó magatartástudományi szakterületeken a belügyi ágazatban dolgozók legjobb pszichés ellátása, valamint a hatékony munkavégzés támogatása érdekében. Ennek érdekében:
A Munkacsoport működése:
A Munkacsoport vezetője: Dr. Malét-Szabó Erika Ph.D r. alezredes, főtanácsadó BM
A Munkacsoport titkára: Takács-Fehér Mária, főtanácsadói asszisztens, BM
A Munkacsoport aktív tagja: Dr. Hegedűs Judit Ph.D tanszékvezető docens, NKE RTK
A Munkacsoport munkájában számos olyan kutató is részt vesz, akik jelenleg még tudományos fokozattal nem rendelkeznek. Ők alkotják a Munkacsoport Kutatói Hálózatát, melyhez minden érdeklődő kolléga csatlakozását várjuk a fenti elérhetőségeinken.
A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
Az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport létrejöttét a Belügyi Tudományos Tanács és az Alkotmányvédelmi Hivatal által 2012. szeptember 26-28. között a rendvédelmi és a honvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok pszichológusainak tartott konferencia inspirálta, melyet követően Dr. Dános Valér nyá. r. vezérőrnagy, a Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke a konferenciát követően tett javaslatot a Belügyi Tudományos Tanácson belül az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport megalakítására. Javaslata találkozott dr. Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkára, mint a Belügyi Tudományos Tanács elnökének, valamint Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úrnak a támogató egyetértésével. Ennek eredményeként az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport 2012. november 30-án, a Magyar Tudomány Ünnepe záró rendezvényén kapta meg hivatalosan a működési engedélyét annak érdekében, hogy a tudomány eszközeivel szervezett kertek között támogassa a belügyi szervek pszichológiai tevékenységét.
A Munkacsoport eredményei:
Az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport a megalakulása óta eltelt időszakban két fő területen, az új belügyi vezetőkiválasztási rendszer, valamint a szilárd erkölcsiség mérésének tudományos megalapozása érdekében végzett tudományos kutatói tevékenységet.
Az az új belügyi vezetői kompetenciák meghatározása érdekében 2012-ben indított tudományos kutatás eredményeként került kidolgozásra a „Komplett Vezető-kiválasztási Rendszer (röviden: KVR)”, melynek gyakorlatba történő átültetése is megtörtént 2015. február 1-vel. Ezen rendszer sikerei nyomán – amit az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoport által 2018-ban elvégzett vonatkozó hatékonyságvizsgálat eredményei is alátámasztanak – indult el a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001.sz. „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” c. projekt keretében a belügyi rendvédelmi szerveken is túlmutató, a közszolgálat egésze vonatkozásában egységes alapokon nyugvó kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer alapjainak a letétele. A projekt egyik fontos vállalása volt a kompetencia alapú kiválasztási módszerek rendeleti szintű beépítése a rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozó kötelező alkalmasságvizsgálati rendszerbe. Ennek megvalósítására ad lehetőséget dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr feladatszabása értelmében kidolgozott és 2021. január 1-vel bevezetni tervezett új alkalmasságvizsgálati koncepció: a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (röviden: KLIR rendszer), mely teljes egészében integrálja a kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer koncepcióját és módszertanát.
Belügyminiszter úr 2014. évi feladatszabása értelmében kezdődött meg 2015-ben a belügyi rendvédelmi szervekkel szorosan együttműködve az Alkalmazott Pszichológiai Munkacsoporton belül a korrupció elleni hatékony fellépés pszichológiai eszközeinek a kutatása. Ezen eredményekre alapozva prof. Dr. Hunyady György az MTA rendes tagja, valamint Prof. Dr. Münnich Ákos az ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001. sz. „Új közszolgálati életpálya” elnevezésű projekt keretében kidolgozta a szilárd erkölcsiség mérésére javasolt elméleti SZEM-modell-t. A modell gyakorlati igazolása érdekében 2015-ben a Munkacsoport végrehajtotta a szilárd erkölcsiség mutató mérésének kérdőíves elővizsgálatát, valamint 2016-ban végrehajtottuk három legnagyobb rendvédelmi szerv (általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott szerv, Büntetés-végrehajtási Szervezet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) szervezeti kultúra vizsgálatát a SZEM-modell tükrében. Ezek az eredmények alapozták meg a KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16. azonosító számú, „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” elnevezésű projekt Belügyminisztérium oldali feladatainak keretében kidolgozandó SZEM-tesztet, valamint a korrupciómegelőzési tananyagok SZEM-modellre épülő továbbfejlesztése eredményeként kidolgozott új blended-learning tananyagot, melynek e-learning része a teljes rendvédelmi hivatásos állomány számára, mint kötelező továbbképzési program lett 2018-ban belügyminiszter úr által elrendelve.
Az Alkalmazott Pszichológia Munkacsoport által végrehajtott kutatások jelentései elérhetőek a Belügyi Tudományos Tanács honlapján, valamint archívumában. A projektek eredményei pedig megtalálhatóak a honlapon.
6985.5 KB
6683.7 KB
5248 KB
6577.1 KB
A munkacsoport vezetője: Prof. Dr. Rajnai Zoltán
A Munkacsoport célja:
A Belügyi Tudományos Tanács keretein belül létrehozott Munkacsoport célja a témában érintett szakmai- és tudományos szervezetek együttműködésével a digitális eszközök és kommunikáció biztonságos használatához szükséges kompetenciák fejlesztését szolgáló elektronikus tananyag, perspektivikusan képzési rendszer kialakítása.
A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
A Munkacsoport 2017. május 19-én alakult meg a Belügyi Tudományos Tanács, a Belügyminisztérium érintett szervezeti egységei, az önálló belügyi szervek, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint 12 ágazaton kívüli szervezet közreműködésével ad hoc munkacsoportként. Tevékenységét két – a szakmai és a didaktikai – albizottság keretében végzi. 2018. február 23-án az ad hoc munkacsoport a Belügyi Tudományos Tanács állandó munkacsoportjává vált.
A felhasználók biztonságtudatosságának fontosságát Magyarország felismerte és célként tűzte ki annak fejlesztését számos stratégiában és jogszabályban, például a Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozatban. A 2014-2020 időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia kiemelt területként kezeli a digitális kompetenciák hiányát, a digitális írástudás fejlesztésének szükségességét. A stratégiához felhasznált felmérések alapján szükségessé vált a közigazgatásban dolgozó állomány képzése és továbbképzése, a biztonságtudatos elektronikus üzemeltetési kultúra kialakítása. Ennek megfelelően a stratégiában megfogalmazott egyik célkitűzés a közigazgatás belső rendszereit és külső alkalmazásait használók (a közigazgatásban dolgozó állomány) folyamatos tájékoztatása, oktatása, a tényleges veszélyek és biztonsági kockázatok tárgyszerű megismertetése, illetve az ezekkel szembeni védekezés módjának bemutatása az elektronikus információs rendszerek hatékony és biztonságos kezelése érdekében. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény feladatként fogalmazza meg az állami és önkormányzati szervek biztonságtudatosságának elősegítésére szolgáló háttéranyagok és oktatási anyagok készítését, tréningek lebonyolítását.
A Munkacsoport eredményei:
A munkacsoport vezetője: Dr. Sabjanics István
A Munkacsoport célja:
A Munkacsoport célja a rendészeti oktatási, képzési és továbbképzési rendszerben, illetve környezetben a különböző generációk közötti digitális szakadék és digitális kompetencia feltárása, a különbségekből adódó problémák tudományos vizsgálata, valamint az eredmények függvényében ajánlások megfogalmazása a problémák enyhítését, megoldását illetően. Konkrétabban a tanulóknak egy adekvát, elektronikus tanulási környezet kialakítása, az oktatóknak pedig korszerű, generáció-specifikus oktatásmódszertan kidolgozása és bevezetése. Ennek megalapozását szolgálja a net-generációk tanulási jellemzőinek és az oktatók digitális kompetencia-mutatóinak vizsgálata.
A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
A Munkacsoport létrejöttét tudományos érvek, társadalmi szükségletek és szakpolitikai elvárások egyaránt indokolják. Az információs társadalom, a digitalizáció fejlődése és fokozott elterjedése az infokommunikációs eszközök felhasználói kompetenciával bírók megoszlásával, megosztottságával is jár. Bizonyos társadalmi csoportok – mind objektív, mind szubjektív okokból – kiszorulnak és kiszorulhatnak az infokommunikációs eszközök, az online tartalmak és szolgáltatások eléréséből és használatából. Ennek hosszú távú társadalmi és gazdasági hatása van és lesz. Éppen ezért a magyar Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért felelős Államtitkárság közzé tette Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája című dokumentumot, melyben a 2014/2020 közötti időszakra így fogalmaz: „Az egész életen át tartó tanulás fókuszában a tanulásnak, a tanulási folyamat személyre szabásának, a tanulni akaró egyén szükségleteinek és képességeinek kell állnia.”
Magyarország kormánya 2015-ben indította el a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Programját (DJP). Ennek célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP része a digitális fejlesztés irányait meghatározó dokumentum, Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS). A DOS kiterjed az oktatás minden szintjére és tényezőjére, különösen az alkalmazott módszertanra a tanárképzésben és továbbképzésben, a pedagógusok digitális felkészültségére és az ezzel kapcsolatos attitűdjeikre, a fizikai infrastruktúrára (az eszközellátottságra, az internet hozzáférésre), mint tanulási környezetre, a NAT és a különböző kerettantervek felülvizsgálatára és tartalomfejlesztésére, valamint a monitorozásra, a mérésre és értékelésre. A DOS „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása”, és „Pedagógusok digitális felkészültségének – a köznevelési stratégiával való összhangban lévő – felmérése és fejlesztése” c. projektje, az EFOP-3.2.15-VEKOP-17, az Európai Unió támogatásával zajlott. Ez a pályázati projekt a többszintű rendészeti oktatási rendszerre külön nem terjedt ki, az erre vonatkozó, a Belügyi Tudományos Tanács által végzett kutatás saját konstrukció formájában valósul meg.
A Munkacsoport eredményei:
A Belügyi Tudományos Tanács a 2018. évben kezdte meg a Generáció-specifikus oktatásmódszertan kialakítási és bevezetési lehetőségeinek a feltárása – A Z-, alfa-generáció pszichés jellemzőinek és igényeinek – mint folyamatos visszajelzési igény, a jutalom motiváló ereje, a felnőtté válás fokozott támogatása stb.- beépítése a rendészeti képzési és továbbképzési rendszerbe című kutatását. A 2020. év elejétől a Generáció-specifikus oktatás-módszertani Munkacsoport keretein belül folyik a szakmai munka Az X, Y és Z generáció jellemzőinek, tanulási stílusainak, stratégiáinak, információs műveltségének vizsgálata, adekvát tanulási környezet és generáció-specifikus oktatásmódszertan implementálása, különös tekintettel a rendészeti oktatási rendszerre (2018-2020) címmel. A kutatás témái az információs írástudás és digitális műveltség, a net-generáció tanulási stílusa és stratégiái, a tanári IKT kompetencia, az információs társadalom „digitális” pedagógiája és az optimális e-tanulási környezet problémaköreihez kapcsolódott. Az eredetei kutatási tervet a COVID-19 járvány fölül írta, módosítani kellett a kutatás célját, célcsoportját, ütemezését és lebonyolításának módját. A megváltozott feladatok és vizsgálati körülmények miatt a kutatás 2021-ben zárult. Ezt követően, a kutatási eredmények fényében a projekt folytatódott a fejlesztési szakasszal. A fejlesztési szakaszban végzett feladatokat, valamint a további terveket a Beszámoló tartalamzza.
271.5 KB
A munkacsoport vezetője: Hajzer Károly
Munkacsoport tudományos vezetője: Prof. Dr. Charaf Hassan
Blockchain – a digitális bizalom technológiája
A Munkacsoport 2022. április 28-i előadás-sorozata
A Munkacsoport 2022. január 20-i előadás-sorozata
A Munkacsoport célja:
Tekintettel arra, hogy a Belügyminisztérium a Mesterséges Intelligencia Koalíció alapító tagja, valamint a Minisztérium vezetése elkötelezett a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) alkalmazása vonatkozásában, a Belügyi Tudományos Tanács keretein belül 2019 áprilisában létrejött a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (továbbiakban: Munkacsoport). A Munkacsoport célja a mesterséges intelligencia ágazaton belüli hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának feltérképezése, ösztönzése, amelynek érdekében a Munkacsoport felvette a kapcsolatot és szakmai egyeztetéseket kezdeményez a témában releváns ágazaton kívüli, a rövid-, közép- és hosszútávon teljesíthető kutatási és innovációs célkitűzések tekintetében.
A Munkacsoport támogatja a Belügyminisztérium azon törekvését, hogy a mesterséges intelligencia implementálása megvalósuljon az ágazati feladat-végrehajtásában, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a gyakorlatban is alkalmazható tudományos eredmények által. A Munkacsoport felületet kíván biztosítani e kutatások és az alkalmazás megvalósításához.
A Munkacsoport létrejöttének körülményei:
A Belügyi Tudományos Tanács 2019. évi munkatervének megfelelően 2019. április 16-án, Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár úr szakmai és Prof. Dr. Charaf Hassan, a Mesterséges Intelligencia Koalíció tudományos elnökségi tagja tudományos vezetésével megalakult a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport. A Munkacsoport tagjai a Belügyminisztérium és az önálló belügyi szervek vezetői által delegált vezető beosztású szakértő munkatársak. A tagok által szolgáltatott információk alapján összeállításra kerültek Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó központi államigazgatási szervek releváns MI kutatási irányai, amelyek alapján több konkrét megvalósítási folyamat, illetve feladat is körvonalazódott.
A Munkacsoport eredményei:
A Munkacsoport alakuló ülését követően, Prof. Dr. Charaf Hassan, a Munkacsoport szakmai vezetője által 2019. május 3-án workshop került megrendezésre, ahol az MI különböző területeit kutató tudományos műhelyek – MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem – kutatási eredményei kerültek bemutatásra.
A Munkacsoport 2020. február 28-i ülésén megvitatta 2020. évi feladattervét, amely többek között tartalmazza a havi rendszerességgel elméleti és gyakorlati jellegű, szakmai workshopok megrendezését a mesterséges intelligencia, a digitális biztonságtudatosság és a hálózatkutatás témájában.
A munkacsoport vezetője:
Dr. habil. Pallo József bv. ezredes, egyetemi docens, NKE-RTK Büntetőjogi Tanszék
Bozó Csaba 2016-2021
Dr. Szabó Henrik 2013-2015
Prof. Dr. Katona Géza 2011-2013
Tagok:
Prof. Dr. Sallai János r. ezredes tanszékvezető egyetemi tanár, NKE-RTK Rendészetelméleti-és Történeti Tanszék
Dr. habil Balla Zoltán ny. r. ezredes egyetemi docens, NKE-RTK Igazgatásrendészeti és Nemzetközi Rendészeti Tanszék
Dr. Mátyás Szabolcs r. őrnagy egyetemi docens, NKE-RTK Nyomozáselméleti Tanszék
Dr. Deák József r. alezredes adjunktus, NKE-RTK Rendészetelméleti-és Történeti Tanszék
A munkacsoportja tevekénységének célja belügyi ágazatban használatos tárgyszavak kategorizálása. A rendészeti kézikönyvek, szakkönyvek, bibliográfiák, repertóriumok, valamint a rokon szakmák szakkönyvei tárgyszavainak összesítése, illetve rendszerbe foglalása a kutatói, szakértői, könyvtárhasználói szempontok, keresési tapasztalatok figyelembevételével. Perspektivikusan nemzetközi összehasonlító tárgyszójegyzékek, katalógusok beépítése, összehasonlítása, adaptálása a nemzetközi szakirodalomban a jobb idézettség céljából.
A Belügyi Tudományos Tanács teljes ülésén, 2015. februárjában bemutatásra került a szakterminológiai fogalomtár internetes felületre tervezett adatbázisa, közrendészeti és bűnügyi tárgyszavak szemléltetésével.
A munkacsoport további tárgyszó gyűjtést és feldolgozást hajtottak végre, melynek alapját elsősorban az éppen aktuális, újonnan megjelenő szakirodalom jelentette. Megtörtént fogalomtár informatikai, szoftveres hátterének programozása és tesztelése a munkacsoport tagjainak folyamatos visszajelzései alapján. A tagok kidolgozták a szakterületek vonatkozásában a lektorok és a szuperlektorok személyére szóló javaslatukat. A lektori rendszer működtetéséhez szükséges informatikai háttér megteremtése a 2015. évben megtörtént. A munkacsoport és a terminológiai fogalomtár fejlesztési munkálatainak összehangolása érdekében szerzői és lektori útmutatók kerültek összeállításra.
42.8 KB